Feldarabolni Európa
Az kirakós játékot 1760-ban John Spilsbury térképész első fejlesztése ki, hogy segítségével a gyerekek földrajzot tanulhassanak. Ez aztán annyira népszerű lett, hogy készült kirakós botanikára, történelemre, állattanra is… sőt, erkölcsi dilemmák is megjelentek kirakós formátumban, mint például az 1794-ben készült Az élet különböző útjai című térképen, mellyel a gyerekek eljuthattak a Szülői Gondoskodás Csarnokától egészen a Boldog Öregkor Terméig – ha!
Játszunk egy vagdalt?
Mivel Spilsbury találmánya úgy készült, hogy egy térképet egy fadarabra helyezett, és kivágta az egyes részeket, ezért eleinte nem is kirakósnak nevezték ezt, hanem „felvagdalt térképeknek”.
Eltartott kisujjal kirakós játékok
A kirakósok készítése jó darabig kézzel készült, és az alapanyagok sem voltak épp filléresek, így csak a gazdagok engedhették meg maguknak.
Puzzle-t Algernonnak
A kirakósozás remek agyi torna, javítja az elme egészségét, a hangulatot, és a rövid távú memóriát, fejleszti a gondolkodást és a térbeli tájékozódást, és segít a problémamegoldásban is. De stresszt is csökkenthetsz vele, sőt! Akár 4 ponttal is növelte vele az IQ-értéket. (Szóval ha karácsonyra valakitől puzzle-t kaptál… az lehet, célzás volt.)
A világ legnagyobb rejtvénygyűjteménye…
…a Fülöp-szigeteken található a The Puzzle Mansion nevezetű múzeum, ahol 1500 különféle formájú, méretű, műfajú, témájú kirakóst csodálhatsz meg.
A kirakós bonyolult matematikai képlete
Durva, de így van: egy 1000 darabos puzzle kirakása négyszer annyi időt igényel, mint egy 500 darabos. Azaz: minden alkalommal, amikor a darabok száma megduplázódik, a nehéz négyszeresére nő.
Te szeretsz puzzlizni? Mi volt eddig a legnehezebb, amit kiraktál? És az őrjítő kérdés: mit csinálsz a kész kirakóssal…?
(Kép: Ryoji Iwata/Unsplash)
