Július 27-én van a Vidd el a gatyódat sétálni nap, úgyhogy mondom is, miért olyan klassz, ha rendszeresen battyogsz és mi történik veled közben.
Egy átlagos felnőtt élete során 70-216 millió lépést tesz meg.
Ha ezt nem a környékeden művelnéd, ugyanazokat a köröket róva a bolt-munkahely-lakás-óvoda között, akkor ennyi erővel háromszor körbejárhatnád a Földet!
Most gondolj bele, az milyen menő! „Hey, Timbuktu!” „Hey, Marcsi, te már megint itt?”
Ahhoz, hogy egyetlen lépést megtegyél, 200 izomnak kell aktivizálódnia. (Mennyivel komplexebb, mint a mosolygás, amihez kb. 12-t, vagy a szemöldökráncolás, amihez meg ötvenet.) A sétafikálás az egész testedet átmozgatja!
Egy átlagos felnőtt (már ha van ilyen) 4,8 km/h-s sebességgel battyog. Ha ezt egy kicsit felgyorsítod, máris sokat tettél az állóképességed fejlesztéséért, a szíved és az elméd egészségéért, a stresszkezelésért és a kalóriákat is buzgón égeted közben.
Ha biztos akarsz lenni benne, hogy tartod a már sportértékűnek vélt 5,6 km/h-s sebességet, akkor iparkodj a Shut Up and Dance című szám ritmusára.
Ha nem szeretsz futni, gyalogolj, az is jó: ha 15 perc alatt gyors tempóban sétálsz, körülbelül ugyanannyi kalóriát égetsz el, mint ha ugyanazt a távot 8,5 perc alatt futnád le.
Egy kutatás szerint azoknál, akik naponta legalább 8.000 lépést megtettek, a halálozási arány 51 százalékkal alacsonyabb volt, mint akik max 4.000 lépést mentek egy nap.
Ha minden héten beiktatsz 150 perc sétát, azzal 3 évvel megnöveled az élethosszadat!
Munkák, amik sok gyaloglással járnak: a pincérek átlagosan 23 ezret lépnek egy nap, a nővérkék 16 ezret, a kereskedelmi dolgozók pedig 15ezret.
A legtöbbet állítólag az ausztrálok gyalogolnak, átlagosan napi 9695 lépést, és az amerikaiak a legkevesebbet: 5117-et.
Hogy lásd, milyen igazságtalan az élet: egy max 10 perc alatt bepusztított Big Macet 1 óra 43 perc alatt tudsz lesétálni.
A gyaloglás a kreativitást is növeli: 60 százalékkal!
„Minden nagy gondolat gyaloglás közben születik”
– mondta Nietzsche, akivel ebben tökéletesen egyetértek. A történeteim java részét én is séta közben szoktam kitalálni.
(Kép: Ryoji Iwata/Unsplash)
