Ha szívesen feldolgoznád az osztályoddal a Gyilkosság a képtárban című könyvemet, itt találsz hozzá rengeteg segédanyagot, és kiegészítő programötleteket is.
A könyvet 10 éves kortól ajánlom.
A Gyilkosság a képtárban című könyv ötletével most a Szépművészeti Múzeumban is tudsz játszani!
Alap adatok:
Cím: Gyilkosság a képtárban
Szerző: Fiala Borcsa
Műfaj: ifjúsági kalandregény, krimi, fantasy
Megjelenés: Lampion könyvek, 2026, 368 oldal
Rövid tartalom:
A történet főszereplője Ágoston, aki a lábtörése miatt kénytelen otthon dekkolni, és a szobájában unatkozva tölteni a nyári szünidőt. Ám ekkor váratlanul segítségül hívja a nagyapja. A fiú egy különleges helyre, Kapitány Káprázatos Képtárába érkezik, ahol egy meggyilkolt cowboy holttestére bukkannak. Hamar kiderül, hogy a képtár nem hétköznapi múzeum: a nagyapa, Kapitány ugyanis egy ősi varázslat segítségével képes belépni a festmények világába.
Ágoston és a nagyapja nyomozásba kezdenek: meg kell találniuk dr. Bersenyi Konrád Árpádot, akinek a gaztette (ő gyilkolta meg Patkányt, a cowboyt) csak egy volt a sok gazemberkedés közül. Kalandjaik során különböző témájú festmények világait járják be.
Megfordulnak a vadnyugaton, egy lakatlan szigeten, egy svájci őrültek házában, egy kalóz- és egy bálnavadászhajón, eljutnak Chicagóba és Londonba, sőt még a Hold sötét oldalán is kénytelenek kitenni magukat borzasztó veszélyeknek.
Miközben a gyilkos nyomát követik, egyre több rizikós helyzettel találkoznak, és rájönnek, hogy nemcsak egy bűntényt kell felderíteniük, hanem a festmények varázslatos világát is meg kell menteniük.
A történet végére sikerül nyakon csípniük a tettest, és megmentik a festmények világait is. Ágoston nemcsak izgalmas kalandokkal gazdagodik, hanem bátrabbá, magabiztosabbá is válik és az is kikristályosodik előtte, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben.
Szereplők:
Ágoston: 13 éves srác, aki nagyon kíváncsi, és mindig kérdez, utánajár dolgoknak, viszont hajlamos a szorongásra, izgulásra is, ami éles ellentétben áll Kapitány végtelen lazaságával.
Kapitány, Ágoston nagyapja: a KKK (Kapitány Káprázatos Képtára) alapítója. Rendkívül fiatalos megjelenésű fickó, történetünk idején 78 éves, de akár 25(!) évet is simán letagadhatna. (Mint kiderül, azért is, mert a festményekben másképp telik az idő, így az az időszak, amit odabent töltött kalandozva, nem öregítette.) A haja hollófekete, a bőre napbarnított, sötétbarna szeme van, és fekete bajsza. Magas, széles vállú, sportos testalkatú. Nagyon játékos figura, az unokái imádják, mert mindig be lehet vonni mindenféle ökörségbe. Időnként azonban eltűnik hosszabb időszakokra. Azt állítja, hogy nyaralni ment, ám ezekről a vakációkról mindig üres kézzel tér meg, se egy szuvenir, se hűtőmágnes, vagy idegen országok pénzneme nincs nála, és fotók sem készülnek a nyaralásáról, teleléséről. A családja már megszokta, hogy Kapitány bizonyos dolgokban ilyen titokzatos. Ágó egy időben azt is hitte (és a barátainak is ezzel dicsekedett), hogy a nagyapja valójában kém, titkos ügynök, és az eltűnés hónapjai alatt bevetésen volt, hiszen az mindent megmagyarázna!
Kapitány hurráoptimizmusa és jókedve mindig töretlen, a kalandozásaik során még a leghajmeresztőbb eseményeket is vidám lelkesedéssel veszi, ami éles ellentétben áll az aggodalmaskodásra hajlamos Ágóval.
Sok időbe beletelik, amíg Ágó rájön, ez mind a nagypapa nagy életszeretetéből jön, ő nagyon boldog mindentől, aminek köszönhetően azt érzi: él, van, történnek körülötte a dolgok.
Oya: az indián törzsfőnök 12 éves lánya. Igen szenvedélyes természetű, minduntalan felpaprikázza magát valamin. Hosszú, fekete haja van, rézszínű bőre, gyönyörű, hófehér fogsora. Alacsony (mindössze 132 centi), de egy kis izomgolyó. Csak szélsőséges érzelmeket ismer, nagyon tud szeretni, de gyűlölni is ugyanakkora vehemenciával. Ha úgy érzi, valaki bántani akarja, azt azon nyomban megskalpolná, de legalábbis nyílvégre tűzné, miközben káromkodik, mint a kocsis (csak annál azért jóval kreatívabban). A könyv végére megtalálja azt a közösséget, ahol a legjobban tudja hasznosítani a képességeit, tulajdonságait.
Kérdések a mélyebb értelmezéshez:
– Mi vezette Bersenyit arra, hogy bemásszon a képekbe, amik az irodája falát díszítették?
A zsarnoki természetű, kegyetlen igazgató ugyanúgy basáskodni akart az embereken a képek világában, mint otthon, a veresdi árvaházban.
– És miért ment be Kapitánya festményekbe?
Először a városka lakóit, illetve az alpesi képben élő lányt akarta megszabadítani az agresszív Bersenyitől. Majd amikor őt már biztos helyne tudhatta, ahol tudta, hogy nem árthat senkinek, ő maga is szívesen látogatott el a festmények világába, ahol rengeteg élmény érte.
– Miben különleges a KKK, azaz Kapitány Káprázatos Képtára?
A Képtárnak az a célja, hogy az ember teljesen elveszhessen a festmények világában. Az egyes termek tematikusan vannak berendezve, az élmény pedig a látogató minden érzékszervére hat.
A falakat a plafontól a padlóig festmények borítják, így van, amihez le kell feküdnöd a földre, hogy alaposan szemügyre vehesd, és van, amihez létrán kell felmásznod a magasba.
A Sivatagi duplaszobában például a nappali részen 38-40 fokos forróság uralkodik, míg az éjszakain fagypont körüli hőmérséklet van, fényt pedig csak a festményeken foszforeszkálva pislákoló csillagok adnak (de kapsz éjjellátó szemüveget). A Dzsungel szobában a frissen hullott eső ózonszaga orchideák bódító illatával keveredik, a hullámok csobogásától lágyan ringatózó Tenger terembe lépve pedig ha megnyaltad a szád szélét, érezhetted, hogy a bőröd sós lett a vízpermettől. Az Absztrakt teremben tótágast áll a valóság, a Földalatti helyiségben magad alá kerülhetsz, a Szörnyetegek szobája megrémiszt, a Harmónia hall elandalít.
„Ahol a fantáziád sasszárnyakat kaphat” – így szólt a KKK reklámszövege.
– Miért kell Ágostonnak Kapitánnyal tartani a képek onnansó világába?
Bersenyi kiszabadult a több évtizedes rabságából (ami neki évszázadoknak tűnt a képek varázslata miatt), és bosszút esküdött. Nemcsak Patkányt, a cowboyt tette el láb alól, hogy ezzel befeketítse Kapitányt, de egy sokkal nagyobb, őrületesen gonosz tervet is kieszelt, amivel örökre elpusztíthatja a festmények világát.
– Miért és hogyan utazik Ágoston és Kapitány Londonba?
Bersenyi magával ragadta Oyát, az indián törzsfőnök lányát, és úgy tudják, Londonba utazott vele. Nagypapa és unokája a képek tematikáján keresztül tud utazni. Azaz: ha az egyik kép jobb sarkában egy tó van, a mellette levő bal sarkán pedig folyó, akkor a vízen keresztül át tudnak menni egyikből a másikba.
– Hogyan jutnak be a képekbe?
Az amerikai ámbrafa levelének és gyantájának segítségével.
Az amerikai ámbrafa (mely a csodamogyorófélék családjába tartozik, illetve így is hívják még: vörös mézga, szíjácsos mézga, édes mézga): 20-30 méterre is megnőhet, dús lombkoronája ősszel gyönyörű színekben pompázik: vörös, sárga, lilásvörös. A levele olyan, mint egy nagy tenyér, vagy egy tengeri, netán seriff csillag: öt-hét ágú (szárnyasan karéjos). Törzse felszíne repedezett, szürke. Törzsét megsebezve egy aromás gyanta, az ún. sztórax jelenik meg a seb zárására. A kozmetikai ipar használja illatszerek, kenőcsök készítésénél illatfokozásra. A rágógumi alapanyagát az ámbrafa levegőn besűrűsödő váladékából készítik, ezért a mézgafa elnevezés is gyakori. Toktermése van, ami tavaszig a fán marad.
A Margit-szigeten három ámbrafa található (az egyik a felső nagyréten).
Szerkezet és cselekmény:
- Bevezetés: Ágoston a lábtörését követően otthon unatkozik a nyári szünetben, amikor felhívja telefonon a nagypapája, Kapitány. Megkéri, hogy azonnal jöjjön a KKK-ba.
- Konfliktus: A KKK vadnyugati termében egy cowboy hullája fekszik. Kapitány elárulja a titkát, illetve azt, hogyan utazik a festmények világában. A nagypapa és unokája kénytelen bemenni a képbe, hogy visszajuttassák Patkányt a helyére, és fülön csípjék Bersenyit.
- Kalandok: Képről képre utazva követik Bersenyit, közben számos kaland éri őket, és temérdek veszélyes helyzetbe kerülnek.
- Csúcspont: Sikerül kiszabadítaniuk Oyát, illetve eljutniuk abba a városba, ahol Bersenyi épp egy nagy galádságra készül, lakomával egybekötve.
- Megoldás: Klequidíla boszorkány varázslatának segítségével semlegesítik Bersenyit.
További szereplők (miért, illetve miben voltak ők különlegesek szerinted?):
– Klequidíla, az Örökké Változó, az Emberi Óceán, az Ezerszemű mahagónierdő boszorkánya
– Piroska néni, a veresdi árvaház jószívű nevelője
– Huanni Awakó - Indián sámán, aki felfedezte az átjárást képek és a mi világunk között
– Lula Mortimer, azaz a Hegy: a Szalon kocsmárosasszonya, akinek a kedvence egy tehén.
– Az indián törzsfőnök: Wanikiya, felesége: Kutchunukkiwi
– A svájci őrültekháza nyomozója: Manon Chevalier ezredes, a Francia Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója
– Az önarckép festő: Alfonzó
Nyitott kérdések:
– Melyik festmény világa tetszett neked a legjobban? Miért?
– Milyen termeket tudnál még elképzelni a KKK-ban?
– Ki volt a kedvenc hősöd, és miért?
Mik azok a fontos értékek, amik megjelennek a regényben?
– barátság és bizalom,
– bátorság,
– a rejtélyek megfejtése,
– a művészet és a képzőművészet szeretete,
– felelősségvállalás.
Extra feladatok:
1.) Készíts Klequidíla, az Ezerszemű mahagónierdő boszorkányával egy varázsszérumot
- kóros lustaság
- félelem
- sikertelenség vagy
- szomorúság ellen.
Milyen kreatív dolgok kerüljenek bele?
2.) Készíts interjút egy neves kulturális magazin számára Kapitánnyal a képtáráról!
3.) Válassz egy képet, ami megmozgatja a fantáziádat! Meséld el, mit látsz, és mit csinálnak benne a szereplők? Képzeld el, hogy be tudsz jutni a világába!
Mire készülnek? Mi a történetük? Milyen motivációjuk, céljuk van? (Egyáltalán nem kell ragaszkodnod a festmény eredeti történetéhez! Sőt! Használd bátran a képzelőerőd, alkosd meg a saját sztoridat!)
A képek kereséséhez nyugodtan használd a Google-t.
De ha nincs jó ötleted, ezekhez szerintem nagyon klassz sztorikat ki lehet találni!
– Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett (1818)
– Andrew Wyeth: Christina világa (Christina's World, 1948)
– Charles Marion Russel: Az árnyak előrevetítik a cowboy halálát (When Shadows Hint Death, 1915)
– Frida Kahlo: Két Frida (The Two Fridas, 1939)
– Edmund Blair Leighton: Az Árnyék (The Shadow, 1909)
– Paolo Uccello: Szent György és a sárkány (St. George And The Dragon, 1470)
– Cassius Marcellus Coolidge: Barát a szükségben (A Friend in need, 1903 – a Dogs Playing Poker sorozatból)
Tipp családi vagy osztálykirándulásra:
A Gyilkosság a képtárban című könyv ötletével most a Szépművészeti Múzeumban is tudsz játszani!
Ha szeretnél meghívni az osztályodba vagy a könyvtáradba, hogy meséljek a Gyilkosság a képtárban című könyvemről, és a többi kötetemről, írj ide: info@fialaborcsa.hu
Ha szeretnél eljönni valamelyik kreatív írás workshopomra, itt tudod megnézni az aktuális tanfolyamokat.
